Civil Alap

• Miért csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban lehet pályázni a Civil Alapra?

A két régió a Svájci-Magyar Együttműködési Program tervezése során Magyarország és a Svájci Államszövetség egyeztetései eredményeként került kijelölésre és rögzítésre a kétoldalú Kertmegállapodásban (letölthető: http://www.nfu.hu/jogszabalyi_hatter), mint az ország legkevésbé fejlett, leginkább támogatásra szoruló térségei.

• A Civil Alapra nyújthat-e be pályázatot olyan szervezet, amelynek székhelye nincs, de telephelye vagy fióktelepe van a két érintett régióban?

Csak olyan szervezet lehet pályázó, amelynek a székhelye van a célrégiókban, csak telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező szervezet nem pályázhat. Ettől való eltérésre nincs lehetőség.

(Lásd: Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 2. oldal - Kik pályázhatnak a Civil Alapra?)

• A Civil Alapban lehet-e partner olyan szervezet, amelynek székhelye nincs, de telephelye vagy fióktelepe van a két érintett régióban?

Az ilyen szervezet csak abban az esetben lehet partner, ha tagszervezettel rendelkezik az érintett területen.

(Lásd: Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 4. oldal - Kik és hogyan lehetnek partnerek?

• Nyújthat-e be pályázatot származtatott jogi személy?

Az a származtatott jogi önállósággal rendelkező személyiség (valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet területi szerve, tagszervezete, stb.), ha megfelel a pályázati kiírásban foglalt egyéb feltételeknek, pályázhat.

• Nonprofit kft pályázhat?

A Civil Alapban nonprofit kft. nem lehet sem főpályázó, sem partner. Csak együttműködő lehet, vagyis olyan szervezet, amely nem részesül a támogatásból.

(Lásd: Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 2. oldal - Kik pályázhatnak a Civil Alapra?)

• Önkormányzat pályázhat?

A Civil Alapban önkormányzat nem lehet sem főpályázó, sem partner. Csak együttműködő lehet, vagyis olyan szervezet, amely nem részesül a támogatásból.

(Lásd: Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 2. oldal - Kik pályázhatnak a Civil Alapra?)

• Lehet-e pályázó önkormányzati vagy állami alapítóval, taggal bíró szervezet?

A Civil Alapban csak olyan szervezet lehet pályázó, amely független az önkormányzati, állami intézményrendszertől, vagyis a szervezet működésében ezeknek nincs meghatározó döntési joga. Az a szervezet nem pályázhat, amelynek esetében:

- alapítvány esetében az alapítók között döntő többséggel rendelkezik;
- egyesület esetében a tagok , illetve képviselők között döntő többséggel rendelkezik
- az állami, önkormányzati szerv.

• A Civil Alapban megvalósított projektben lehet-e partnerségben dolgozni önkormányzati, állami fenntartású intézménnyel? Milyen tartalmú lehet ez az együttműködés?

Minden, a projekt megvalósítását szolgáló tevékenységet lehet együttműködésben végezni, a partnerség tartalmát illetően nincsenek megkötések. Ugyanakkor a partnerség és a projekt nem szólhat jogszabály által az önkormányzatokra vagy állami intézményekre ruházott feladat átvállalásáról! A projekt szintén nem irányulhat jogszabály által önkormányzatra vagy állami szervere bízott feladat kiegészítő finanszírozására. Ezzel szemben minden, a civilek és az önkormányzati, állami szervek együttműködését javító, fejlesztő tevékenység belefér.

• A Civil Alapban mi határozza meg, hogy mi a kis-, közepes- vagy nagyprojekt?

A projektek nagyságát az igényelt támogatás összege határozza meg, ami a pályázó szervezet tervezett projektjétől, tevékenységéről függ.

- Kisprojektnek számít a 481 560 Ft és 2 407 560 Ft közötti támogatási összeget igénylő projekt.
- Közepes projektnek számít a 2 407 800 Ft és 12 038 760 Ft közötti támogatási összeget igénylő projekt.

• Milyen internetes böngészőt használjak a pályázat írásakor?

Az online felületen minden elterjedtebb internetes böngészővel tud dolgozni, azonban ajánlott a Mozilla Firefox vagy a Google Chrome böngészők használata.

• Működési költség elszámolható?

A projektet megvalósító szervezet(ek) a projektmegvalósítás ideje alatt a projekttel összefüggésben felmerült működési költsége elszámolható.

• Lehet felújítást végezni a projektben?

Lehet, a felújításra fordított költségek elszámolhatóak a költségvetés 5. fősorán. Ugyanakkor a projekt nem szólhat csak a felújításról, a projekt középpontjában a felújított épületben megvalósítandó tevékenységeknek kell állniuk, mind a tevékenységekben, mind a költségvetésben ezekre kell a hangsúlyt helyezni.

• A támogatás terhére elszámolható-e busz bérlés költsége?

A projekt költségvetésében akár önrészként, akár támogatás terhére elszámolható a bérleti díj. A tervezett bérleti díjnak azonban indokoltnak és a projekthez kapcsolódónak kell lennie!

• Belefér-e az ötletem? Van-e olyan téma, amire várják a pályázatokat?

A kiíró nem gondolt annál többre, mint amit megfogalmazott a kiírásban, nincs kedvenc téma, célkitűzés. Az érvelés és indoklás a pályázók feladata, nekik kell meggyőzni az értékelőket, hogy a pályázat “belefér-e”, teljes mértékben illeszkedik-e a kiírás elvárásaihoz, céljaihoz (legyenek azok bármilyen általánosak is) és arról is, hogy az esetlegesen hasonló célokat kitűző pályázatok közül miért éppen az ő pályázatukat lenne fontos támogatni.

• A Civil Alap esetében csak a két régióban lehet megvalósítani minden tevékenységet a projektben?

Az Alap az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban bejegyzett és ott is tevékenykedő civil szervezetek megerősítését és kapacitásuk növelését célozza meg. Ebből következik, hogy a projekteknek elsődlegesen ott kell megvalósulniuk, és ott kell kifejteniük hatásukat. Természetesen lehetnek olyan projektelemek, amelyek túlmutatnak az adott két régión, ilyen esetben azt is be kell mutatni a pályázatban, hogy ezek a tevékenységek, hogyan szolgálják a régiók fejlődését.

• Előnyt élveznek-e a partnerségben beadott pályázatok?

Nem. Ami számít, az a projektötlet és a pályázat minősége. Azt javasoljuk, hogy csak akkor vonjanak be partnert, ha az adott partner közreműködése ehhez, vagyis a projekt kivitelezéséhez szükséges és/vagy hasznos. Fontos, hogy ne a partner nevével próbálják meggyőzni az értékelőket, tehát a munkatervben fejtsék ki, hogy mi lenne az feladat, többlet, amit a partner tud adni a projekthez.

• Milyen ellenőrzési szerepe van a VÁTI Nonprofit Kft-nak?

A Támogatásközvetítő Szervezeten kívül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Svájci Hozzájárulás Program Hivatala, a VÁTI Nonprofit Kft. és az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főbizottság, illetve megbízottjuk jogosult a támogatás felhasználását ellenőrizni: az ehhez szükséges adatokat, bizonylatokat a felhasználótól bekérheti, illetve a felhasználónál helyszíni ellenőrzést tarthat a projekt kezdetétől, a projekt lezárását követő 5 évvel bezárólag.

• Mi a legkésőbbi projektkezdési dátum?

Ez nincs meghatározva, a projektben végzett tevékenységektől és a projekt hosszától függ, figyelemmel a legvégső projektzárási határidőre.

• Mi a legvégső projektzárási dátum?

A projekteket legkésőbb 2015. február 28-ig kell befejezni.

• Hogyan oszlanak meg a keretösszegek a témák, a pályázati fordulók és a projekttípusok között?

A Civil Alapban az első pályázati kör lezárása utána megmaradt, és a mostani, második körben a szétosztható forrás nagysága 281 782 678 Ft, az alábbi megosztásban:
- "A" témakör (szociális szolgáltatások): 212 379 451 Ft;
- „B” témakör (környezeti kihívásokra adott válaszok): 69 403 227 Ft.

Ezeken kívül más lehatárolás nincs, tehát a Civil Alapban nincsenek elkülönített összeg a közepes- és kisprojektekre, végső soron a közepes- vagy kisprojektek száma és minősége határozza meg, hogy a kiosztott forrás hogyan oszlik majd el közöttük.

(A második és egyben kiírásra vonatkozó összegeket lásd a Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 3. oldal.

• Milyen pénznemben és milyen árfolyamon kerül átutalásra a támogatás?

A pályázati felhívás és útmutatóban szereplő keretösszegek és a támogatási összegek CHF-ben kerültek meghatározásra, de a támogatások kifizetése forintban történik, forintban kell megtervezni és elkészíteni a költségvetést és a beszámolókat is. A program során mindvégig egy átváltási árfolyam alkalmazandó, ami 240,78 HUF/CHF. A támogatottakat nem terheli semmiféle árfolyamkockázat.

• Az elkülönített bankszámlán keletkezett kamatot hogyan kell elszámolni?

A támogatás után keletkező kamatot vagy hasonló hasznot a projekt céljaira kell fordítani és a támogatási összegre vonatkozó szabályok szerint elszámolni. Az 50 000, azaz ötvenezer forintot meghaladó kamat felhasználásáról előzetesen értesíteni kell a TKSz-t és csak a Kisprojekt Végrehajtási Megállapodás módosítása után történhet meg a kamat felhasználása.

A kamatot önerőként elszámolni nem lehet!

• Minden költségvetési soron fel kell tüntetni önerőt?

Nem, a költségvetés tervezése során a pályázónak teljes szabadsága van abban a tekintetben, hogy mely sorokra kívánja elszámolni az önerőt, ezt akár egyetlen soron is szerepeltetheti. A pályázónak kell eldöntenie, hogyan jobb felhasználnia és egyszerűbb elszámolnia az önerő5t.

• Hogyan kell ütemezni az önerő elszámolását?

Az önerő költségvetési tervezésénél és elszámolásánál a pályázó teljes szabadságot élvez. Pusztán annyi kikötés van, hogy a Civil Alap esetében legalább 10% önerő felhasználása megtörténjen, és erről a támogatott tételesen beszámoljon a beszámoló költségvetési táblázatában.

• A második pályázati fordulóban is csak 2010. november 12. előtt bejegyzett szervezetek indulhatnak?

Nem. A második pályázati fordulóban az adott pályázati beadási határidőhöz képest legalább 24 hónappal korábban bejegyzett szervezetek is pályázhatnak, azaz olyanok, amelyeknek bírósági bejegyzése legkésőbb 2011. október 28-i keltű.

• Egyházból egyesületté alakult szervezet pályázathat-e?

Igen, amennyiben egyesületként történt bejegyzése a beadási határidő napja (2013. október 28.) előtt legalább két évvel megtörtént.

• Lehet-e egy szervezet egyszerre főpályázó és egy (vagy több) másik pályázatban partnerszervezet is?

Erre vonatkozóan nincs megkötés, tehát lehet. Arra azonban figyeljenek oda, hogy a projektben minden fél szerepe világos legyen, és valóban főpályázói illetve partneri feladatokat határozzanak meg. Továbbá arra is ügyeljenek, hogy pontosan elváljanak a különböző projektekben megvalósítani kívánt tevékenységek és betölteni kívánt pozíciók, mert az értékelők ilyen esetben nagyobb figyelemmel vizsgálják, hogy a szervezet rendelkezik-e a megfelelő kapacitással a vállalásokhoz.

• A pályázatok meghirdetése után változhat-e még a pályázati kiírás? Erről hol jelenik meg közlemény?

A pályázati kiírások változtatása a meghirdetés után, a pályázatok írása közben nem lehetséges, éppen ezért nem lesznek közlemények, helyesbítések. A végleges felhívások és útmutatók a „Pályázati dokumentumok” menüpont alatt találhatóak.

• Mit tegyek, ha ötletem a szociális és a környezetvédelmi témába is illeszkedik, hová pályázzak?

Ezt a kérdést a pályázónak kell megválaszolnia. Csakis a helyi viszonyokat és problémákat ismerő pályázatkészítő tudja megítélni, hogy az adott viszonyok között a szociális vagy a környezeti kihívások jelentik a nagyobb problémát. Illetve azt is, hogy az adott szervezet melyik problémát tartja fontosabbnak, melyikkel lenne célszerűbb a projektjében foglalkozni.

• Az útmutatóban több cél is megjelenik, ezekből mennyit kell kiválasztani?

Az útmutatóban szereplő célok felsorolása tájékoztató jellegű. Példának okáért, ha valamely szervezet projektje „helyi problémákra rendszerszemléletű, holisztikus választ kínáló, környezetbarát megoldások kidolgozása” célhoz kapcsolódik, de nincs mögötte semmi a környezet- vagy természetvédelemi cél, akkor nagy valószínűség szerint nem kap támogatást. Azonban attól is óva intenénk mindenkit, hogy az összes célnak megpróbáljon megfelelni. A pályázat írásakor azt kell a pályázónak mérlegelni, hogy az elképzelésük milyen problémára fókuszál, milyen helyi vagy szélesebb körű célt próbál elérni és ezek melyik, az útmutatóban sorolt célhoz társíthatóak leginkább. Akár egy célt választ, akár többet, a lényeg, hogy ezek harmonizáljanak a projekt céljaival és a megvalósítás módszereivel.

•   A második kiírásban kapnak-e a megkülönböztetett figyelmet a roma integrációs témájú projektek?

A roma integrációra elkülönített keretösszeg (kb. 240 millió Ft) a Civil Alap első pályázati körében kimerült. Ez természetesen nem zárja ki a roma lakosság helyzetének javítását, integrációját célzó projektek támogatását, amennyiben az a két témakör valamelyikébe illeszkedik.  

• Lehet-e az szja 1%-os felajánlás az önrész forrása?

Igen.

•  Az együttműködőket (tehát a partnerektől különböző, támogatásban nem részesülő közreműködőket) hogyan kell megjelentetni a pályázatban? Van erre valamilyen forma?

Nincsen (csak a partnerek bemutatására van külön rész a pályázati űrlapon), a projekttevékenységek leírásánál érdemes kitérni arra, hogy kik az együttműködők és ők hogyan fognak részt venni a projekt megvalósításában, miért tervezik bevonásukat.

• Pályázhat-e olyan szervezet, amelynek székhely változtatási kérelme van folyamatban?

Igen, pályázhat, de csak abban az esetben lesz támogatható, ha:

- a régi és az új székhelye is a két célrégióban található;
- a régi székhelye nem, de az új, a célrégiókban található és az első pályázati kiírások meghirdetése (2012. szeptember 14.) előtt igazolhatóan benyújtotta a változtatási kérelmet az illetékes bíróságra.

Ösztöndíj Alap

• Nonprofit kft pályázhat?

Az Ösztöndíj Alapban lehet főpályázó és partner is nonprofit kft.

(Lásd: Svájci-Magyar Ösztöndíj Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 3. oldal - Kik pályázhatnak az Ösztöndíj Alapra?)

• Önkormányzat pályázhat?

Az Ösztöndíj Alapban lehet főpályázó és partner is önkormányzat.

(Lásd: Svájci-Magyar Civil Alap Pályázati Felhívás és Útmutató 3. oldal - Kik pályázhatnak az Ösztöndíj Alapra?)